Sziasztok!

Azért merem remélni, hogy a bblognak a címe elég sokat elmond a blog jövőbeni tartalmáról: igen, ez arról fog szólni, hogy hogyann is kell ill lehet vakon gépoelni (de legalábbis úgy, hogy nem nézünk oda!). 

Ez miért is jó? Mert a visszaolvasásával egy relatív reális képet fogunk arról kapni, hogy mennyire gépelünk jól. Mert már az írás közben is érezni fogjuk, hogy mennyire tudunk gépelni. Ez pedig a mai világban, amikor egy átlagembernek beaadandók százait kell megírni életében, ill. amikor a számítógépes írás lassan egyenértéká lesz a lélegzéssel már szinte elengedhetetlen (ennek a szónak a leírására különösen büszke vagyok :-) - a szerk).

A legofntosabbat majdnem elfelejtettem: leginkább azért, mert legalább egy kicsit vicces, egy relatív unalmas dolgot kicsit izgalmasabbá tesz: főleg, ha valamit sokadjára kell begépelnünk, vagy csak ha már nagyon unatkozunk. Én például, ha nagyon sokat kell gépelnem mindig így csinálom - természetesen ezt a bejegyzést, és a blog összes további bejegyzését is vakon fogom írni, utólagos korrektúra nélkül :)  én mindig arra flashelek, hogy szól valami zene és nagyon gyorsan próbálok vakon gépelni és ez néha hasonlít arra, amikor kiskoromban zongoráztam... tudom, bagatel dolog, de azóta nem utálok annyira gépelni

ui: mint láthatjátok, az ember egy idő után belejön, nekem si sokkal több hibám lett a bejegyzés elején, mint így a vége felé!